Blogok

jegyezz meg

Betti blogja: Metamorfózisaim

A Blogot eddig 312 alkalommal nézték meg, legutóbb (ismeretlen, külső látogató) látta.
6. Betti [VIP] 2019-11-09 05:47:10
Mostmár értem , hogy a kedvenc költőm (Ady Endre) tollából hogyan íródott ennyi szomorú hangvételű vers.
Tiniként is megfogtak a versei,de akkor még nem értettem.Az ő költészete melankólikus,a szerelem múlását és minden kínját “érzékelteti”.
Ma sem vagyok jobban pedig reggel fél hat van még csak.
Úgy érzem magam mint akit darabokra téptek.
Nehéz elfogadni a tényt hogy reménytelenül szerettem valakit.
A helyzetet tekintve mekkora borzalmakat kellett neki átélnie.Egy idő után már éreztem ezt,hogy mennyire nehéz lehet olyannak aki felém semmi érzelmet nem mutat.Rettentő érzések kavarognak bennem,talán ha ebben a testben más lettem volna sikerülhetett volna.Általában azt mondják a külsőmmel nincs gond.Na de itt a bökkenő a belső tulajdonságok,az értékrend,az élethelyzet,a felfogás mindent megpecsétel.
Ma örömmel tölt el hogy dolgozhatok.Ez pedig igen ritka.
Annyiszor felálltam a padlóról biztosan most is menni fog idővel.
Komolyan mondom ez a férfi volt életem drogja és most jön az elvonó.
Remélem rövid ideig kell szenvednem.

:-(
Hozzászólások (9)  
5. Betti [VIP] 2019-11-08 16:11:26
Módosította: Betti [VIP], 2019. november 8. 16:12:19
Indok: Rossz helyre íródott!
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
4. Betti [VIP] 2019-11-07 19:14:58
Újabb este nélküled.Természetesen te nem szenvedsz.Miért hagyom hogy ez újra és újra megtörténjen velem?Olyan gyenge vagyok.Hagyom hogy megalázz.Igazából megértelek egy olyan típusú személy számára mint te vagy a bántás,megalázás ami táplál.Én más vagyok.Újra és újra beleesek abba a hibába hogy elfelejtem ezeket a gaztetteket amiket velem tesznek.
Talán az alagút végén vár valaki aki nem bántani és alázni akar hanem szeretni.
Pffff...és legyen önbizalmam.Mitôl?
Attól hogy akit én igazán akarok eltapos és mikor még a földön fekszem akkor is belémrúg?
Totál lehangolt vagyok.Nehéz betonba fát ültetni.
Megpróbáltam.Nem megy.
El lehet valakit úgy engedni hogy szeretem?
Azt hiszem el kell.
Szenvedek.
Annyi férfi “forog” körülöttem és nekem épp az az egy kell akinek én nem.
Egyébként szerintem ennek oka van hogy nem sok férfi passzolt hozzám.
Nehéz eset vagyok.Tény.
A szerelmet nem lehet kiharcolni.
Átkozottul nehéz reménytelenül szeretni valakit.
Mindig a holnap a vesszőparipám.
Holnap jobb lesz.
Egy újabb nap nélküled,de túlélem.





:-(:-(:-(:-(:-(:-(
Hozzászólások (4)  
3. Betti [VIP] 2019-10-26 18:21:47
Hogy ki vagyok az attól függ te hogy viselkedsz velem?
Ne hidd hogy mikor megjárom a poklok poklát mert TE újra eltiporsz , cserébe kezes bárányként fogok viselkedni.
Megtettem mindent érted, a válaszod hogy mikor a földön fekszem belém rúgsz.
Ne aggódj én edződök, és már százszor visszakaptad tőlem és most is van még egy pár meglepetésem.
Millió éjszakát átsírtam miattad, tudom te akkor mélyen aludtál és pont lesz@rtad.
Nem fog véget érni az utunk még így is SZERETLEK.
Te úgyis rombolsz, hisz a nagyképű önteltséged nem engedi hogy egy ilyen NŐ-vezényeljen.
Te sosem szerettél.
Kérdem én mi ez ha nem a másik padlóra küldése?
Reménytelenül szeretni valakit aki sosem fog viszont szeretni.A bőröd a legnagyobb fegyvered.Erősebben hat mint egy atombomba.Ilyen szép bőre senkinek nincs.
Sajnálom hogy szeretlek.Egyszer te fogod sajnálni hogy szerettelek és te nem hívtál magaddal ebbe a táncba.




Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  
2. Betti [VIP] 2019-10-24 16:33:51
Ilyen szép napom rég volt.Reggel az volt az első gondolatom , hogy élek-lélegzem.Kelthetem a gyerekeket, irány a suli.Az futott át az agyamon mekkora piszok szerencsém van hogy nem betegen, tolószékben élem a mindennapjaim.Kora reggel táncoltam is a lányoknak ami persze nevetséges bohóckodó tánc , de nekik tetszik.Úgy indulunk , hogy azt hiszem mindenkinek jó kedve van.Még a legidősebb lányom is mosolyog pedig 15 évesen neki inkább égő az anya mostanság.
Totál ellentmondás a tegnapi posztom és ez a mai.Ez is én vagyok.Miközben fejvesztve keresem a boldogságot ,néha rádöbbenek hogy mennyi minden itt van előttem ami boldoggá tesz.Egészséges vagyok, egészségesek a gyerekeim.Van munkahelyem, élek.Az azért beszédes hogy én annyiszor voltam padlón hogy számolni sem érdemes, de a gyerekeim adtak erőt és legyőztem.Elképesztő hogy az a szeretet amit érez az ember a gyermekei iránt semmihez sem hasonlítható.Nyilván ezzel sokan így vannak, de ez az én blogom 🙂Bevallom nekem ez is katarzist jelent pillanatnyilag hogy ide írok.
Tisztában vagyok vele hogy sokan baromságnak tartják amiket írok de ezért vagyunk másak.Ezt az oldalt csak és kizárólag ezért hagytam meg.Az én olvasatomban az szerepel hogy a társkereső oldalak nem túl sikeresek.Volt alkalmam ilyen oldalról párt találni.Azt a kapcsolatot nagyon elszúrtam,megjavíthatatlanul és ez nyomott hagyott bennem így egyfajta védekezés is van bennem e téren.
Mellesleg 25 kiló méter távolság nálam nem kivitelezhető, többször kiderült hogy nem bírom a távkapcsolatot.Kapcsolatfüggőnek tituláltak emiatt.
Szeretem ha a társam mellettem van.Nagyon nehezen viselem ha ritkán láthatom akit szeretek.
Na jó itt zárójel bezárva.
Mindent összevetve ez egy jó nap.
Élek.
Csodálhatom a lányaimat .🙂
Hozzászólások (3)  
1. Betti [VIP] 2019-10-23 18:05:18
Csatolt kép:
Sosem írtam még blogot.Itt az alkalom.:-)
Már a cím is felvet néhány érdekességet.Mindenki változik,vagy legalábbis szeretne.Én mégis egy helyben toporgok és nem jutok előre egy métert sem.Annyira szeretnék pedig valami nagy változást. Minden napom ugyanaz,a gyerekeimen kívül nem mondhatom ,hogy nagy örömök érnének.Évek óta boldogtalannak érzem magam,ez sok mindenből adódik amikkel tisztában vagyok.

Nézzük a férfiakat.Nálam valahogy mindig úgy alakulnak a dolgok hogy vannak jó páran akiknek kellek,persze ők nem mozgatnak meg semmilyen irányba.Aztán jönnek akik nekem kellenének.Na itt a gond.Nő létemre aki nekem igazán kellett azért tepertem,áldozatot hoztam,mondjuk úgy én hódítottam.Egy idő után ezt természetesnek veszik és pont ezért nem kellek,én nem tudok kicsit szeretni,ez az élet minden terén így van.Olyan imádattal,és csodálattal nézek a választottamra ami szinte euforikus állapotba kergeti a másik felemet is.Egy darabig,aztán ez terhes lesz,fojtogató.Mi van akkor amikor nem tudok újat mutatni és ellaposodik a kapcsolat?Úgy érzem a kapcsolataimban én voltam a mozgató rúgó,a tűz.Ez elég régóta eloltották.Senki nem tudja újra meggyújtani.Mikor meggyullad/na/ jön egy bántás,fájdalom amitől újra elalszik.Az én érzéseim,gondolataim amiket megélek tiporva vannak.A legtöbb férfi akivel összehozott a sors eleve kifarsol a gyerekek hallatán.Ott esélyem sincs,akiknél lenne azok közül a legnagyobb hányad a szex felé billen,amitől már rosszul vagyok.

Egyszer megkaphatom azt aki minden hozott dologgal tud szeretni?
Ahol nem kell megjátszani semmit,aki tetőtől-talpig ezt a Bettit akarja?
Akinek nem gond megoldani a problémát velem?
Együtt könnyebb lehet/ne.
Na igen,utána jöhetne a metamorfózis,hisz mindenki alkalmazkodik,változik egy kapcsolatban.
Legyél te az első aki hozzászól ehhez a blogbejegyzéshez!  

Beállítások

Rendezés
Sorrend
Hozzászólás / lap
Automatikus moderálás (illetlen szavak kicsillagozása)
Spéci kódok megjelnítése a szövegben
Spéci kód súgó
Válasz módja



Copyright 2003-2019. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.szenakazal.hu/blog_Metamorfozisaim_c4906.html
Nyomtatás dátuma: 2019-11-13 09:08:56