Ajánló

jegyezz meg

A szerelem kémiája az első randevútól a ragaszkodás

Van egy dolog, ami lehet sablonos, lehet kreatív, lehet izgalmas, lehet unalmas, lehet szeretni és lehet nem szeretni, de annyi biztos, hogy minden embernek legalább egyszer túl kell esnie rajta élete során. És vannak olyanok, akiknek egészen sokszor túl kell esniük rajta. És olyanok is vannak, akik sportot űznek belőle. Ez pedig nem más, mint a randizás.

A randizás nem egy könnyű dolog, hiszen leülünk egy másik emberrel, akit alig ismerünk, szeretnénk is tőle valamit meg nem is, izgulunk és úgy viselkedünk, mint egy kisiskolás, aki számos hibát elkövet. Nem tudjuk mit várnak el tőlünk, mit csináljunk, hogy a legjobb benyomást tegyük az illetőre, mert hisz az is lehet, hogy akivel ezen az első randin találkozunk lesz a nagy „Ő”.

De itt jön a kérdés!

Miért is randizunk, miért szeretjük ezt a kortalan tevékenységet, melyet lehet tizenévesen és akár 90 évesen is megélni? A válasz egyszerű! Keressük a szerelemet! Keressük a boldogságot! Keressük azt az embert akit, ha meglátunk belepirulunk, izzad a tenyerünk, szaporábban ver a szívünk, kellemes eufória kerít hatalmába, mely alkalmával úgy érezzük, hogy pillangók repkednek körülöttünk és buborékok bizsergetik vérünket. De miért is jó nekünk ez az állapot, melyet a szerelem idéz elő?

Nézzük a tudósok szemszögéből a szerelem kérdését. Számos értekezés foglalkozik ezzel a kérdéssel, de egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kutatók sincsenek egyöntetű állásponton a szerelem témakörének kérdésében. Antropológusok 170 különböző társadalomban találtak bizonyítékot a romantikus szerelem létezésére. Ellenben nem találtak egyetlen olyan társadalmat sem, ahol ne lett volna jelen valamilyen formában.

Egyes nézőpontok szerint csak biológiai és kémiai okai vannak a szerelem élmény megtapasztalásának, amelyek a fajfenntartással állnak kapcsolatban. Más kutatók szerint a szerelem igen magasra értékelendő dolog, egy kulcs a lelki fejlődésben való továbblépéshez. Ami biztos, hogy a tudattal és a lélekkel kapcsolatos ismereteink ma még nem teszik lehetővé, hogy akár az egyik, akár a másik nézőpontot igazolni, vagy cáfolni tudjuk.

Egy biztos olyan hatással van az emberre, mint a kábítószer. De hogy is van ez? Valóban a kémián múlik minden, vagy a természetes fajfenntartás, az ösztön hatására tesszük meg a lépéseket a szerelem ösvényén?

Nézzük meg közelebbről, miből is tevődik össze a szerelmi bájital kémiailag!


Több összetevője van, amik azonban a szerelem más-más szakaszában és eltérő mennyiségben árasztanak el minket, így célszerű ezeket szakaszonként számba venni.

1. A vágy időszaka

Az emberek közötti romantikus kapcsolatok első időszaka a vágy időszaka, mely tudósok szerint megelőzi a szerelembe esést. Ezt az időszakot a szexuális vágy kielégítésének motivációja hajtja. Ez az agyunkba kódolt legősibb evolúciós ösztön (lásd: Maslow-i szükséglethierarcia piramis, alsó szintje), mely a fajfenntartásra vezethető vissza. Itt két nemi hormoné a főszerep: a tesztoszteroné és az ösztrogéné. Ezek a hormonok felelősek többek között azért is, hogy szexuális vágyat érezzünk. Erre az időszakra jellemző a testi csábítás és flörtölés. Elveszni egymás tekintetében, az első bizsergő érintések.

2. A vonzódás és szerelem időszaka

A második szakasz a vonzódás/szerelem időszaka. Villámcsapás szerű élmény, mely alkalmával néha szó szerint veszítjük el az eszünket. De mi is történik a szerelmesek agyában? Nézzük, mely vegyületeké, hormonoké a főszerep a testünkben azért, amit a szerelem fellobbanásakor érzünk!

Norepinefrin: ez a molekula az adrenalin termelését serkenti. A torokban dobogó szív, izzadó tenyér, remegő térd, a gyomorba zárt pillangók mind ennek a molekulának köszönhetőek.

Dopamin: ezt a molekulát leggyakrabban az agy jutalmazó rendszerével hozzák összefüggésbe. Agyunk minden olyan alkalommal dopamint termel, amikor valami számunkra kellemes és jó dolgot élünk át (pl. étkezés vagy szex közben). A szerelmi lázban termelődő mennyiség azonban sokkal inkább hasonlít a drogfüggőknél kimutathatóra. A szerelem sok szempontból nagyon hasonlít a függőségre, és valóban, sokan élik át úgy ezt az időszakot, mintha függenének szerelmük tárgyától. Érdekes összefüggése van a szerelem kémiájának a drogok fogyasztásával. A drogfogyasztók az örömet művi úton kívánják elérni. A kokain, az amfetamin és származékaik az agyi dopamin felszabadulását idézik elő. Az ópium, a morfin, a heroin és társaik pedig az agyi endorfin-rendszeren keresztül „boldogítanak”. Ezért mondhatjuk, hogy a drogok olcsó boldogság érzetét keltik.

Feniletilamin: ez a molekula inkább a karmester szerepét tölti be. Hatására indul be az előző két molekula termelése, és azok működését aztán szabályozza is. Szerepét nem értjük még teljesen, azt viszont tudjuk róla, hogy bár a csokoládéban nagy mennyiségben fordul elő, mégsem ez okozza a csokoládéboldogságot.

Szerotonin: ez a molekula képes elérni, hogy szerelmünk a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon fel gondolatainkban, és hogy ne is tudjunk másra gondolni. Nemrégiben fedezték fel, hogy az „őrülten szerelmesek” szerotonin szintje, sőt egyes agyterületek működése megegyezik a kényszerbetegeknél megfigyelhetővel.

3. A kötődés és ragaszkodás időszaka

A kötődés és ragaszkodás időszakában találkozunk a sokszor hallott oxitocinnal, amit kötődési hormonnak szoktak nevezni. Nagy mennyiségben szabadul fel szülés és orgazmus alkalmával. Ennek a hormonnak köszönhetően mélyül el szerelmünk, kötődünk partnerünkhöz. A másik hormon a vazopresszin, melynek szintén nagy szerepe van a tartós kapcsolat kialakulásában és annak fenntartásában.

Copyright 2003-2021. Minden jog fenntartva. A Párom.hu név és logo az Egyesült Társkereső Szolgáltatások Kft. bejegyzett védjegye.

A nyomtatott oldal webcíme: https://www.szenakazal.hu/prcikk_A_szerelem_kemiaja_az_elso_randevutol_a_ragaszkodas_a56.html
Nyomtatás dátuma: 2021-05-14 15:27:47