Igy szoktam meg?rezni a vil?got reggel...

A hajnali órákban kinyitom szemem.
Az ablakot kinyitva a szelet keresem.
Lágy szellőként hozzám ballagott,
szavakat suttogva tovább altatott.
Arcomhoz ért szelíd érintése,
álmaim köveit adtam a kezébe.
Amint jött a reggel, elküldte a holdat,
s a szél a napban lassan beleolvad.
A meleg sugarai oly nagyra nyúlnak,
szívemről a magány hidege leolvad.
Megállt az idő a reggeli fényben,
madarad lennék az ég kék egében.
Ablakodba szállnék színes szárnyaimmal,
faágba kapaszkodnék fáradt lábaimmal.
Csilingelő hangommal
simogatnám lelked fényét,
hogy hallhassam hangod melegségét.
De a faágon megcsúszik a lábam,
ijedten egy kezet láttam.
Felemelt a kezébe
egy meleg ismerkedésre.