Kedves Parom.hu szerkesztősége!
A mi kis történetünk több, mit 1 éve kezdődött, amikor megismertük egymást a Parom.hu oldalon. Elhatároztuk, hogy rövid idő eltelte után találkozunk, ezért megbeszéltünk egy randit (2012. január 12.). Már az első randi alkalmával éreztük, hogy a sorsunk egybeforrt, szívünk egy ritmusra dobban.
Egyikünk sem fűzött hozzá sok reményt, hogy még eljön a boldogság az
Életünkben, de nem adtuk fel és megérte, mert nagyon boldogok vagyunk
együtt. A viharosan induló kapcsolatunkban elhatároztuk, hogy egymás iránti szerelmünket hivatalosan is megpecsételjük, így 2012 októberében összeházasodtunk, amelyről mellékleten küldünk egy fényképet, és hozzájárulunk, hogy a sikertörténetünkkel együtt az oldalon közzétegyék.
Mindez nem jöhetett volna létre Önök nélkül, ezért köszönetünket szeretnénk kifejezni a Parom.hu szerkesztőségének, hogy a közös boldogságunkhoz hozzájárultak. Végezetül üzenjük minden társkeresőnek, hogy ne adja fel a reményt, hogy megtalálja álmai társát (párját).

Amikor rátaláltam erre az oldalra,az volt az első hogy elolvasgattam a sikertörténeteket.
Az álmom az volt,mint mindenkinek...egy hozzám illő társ- és megfogadtam,hogy ha megtalálom,én is írok majd nektek-hogy még több reményt adjak a többieknek...

A fiatalok most biztosan azt gondolják, hogy a magunk korabeli emberek, már nem ismerkednek, főleg nem az interneten. Pedig ez nagy tévedés, erre élő példa a mi egymásra találásunk.

2008. áprilisában regisztráltam az oldalra. Felvilágosult és modern anya, valamint nagyanyaként, úgy gondoltam nem vagyok még annyira öreg, hogy ne ismerkedhetnék én is az interneten.